Kremsner J\u00e1nos \u00e9s Vogel Anna fiak\u00e9nt sz\u00fcletett. Apja\u00a0Ukkon\u00a0\u00e9s a\u00a0Dabronchoz\u00a0tartoz\u00f3 \u00d6tv\u00f6spuszt\u00e1n gazdatiszt, \u00e9s volt egy kisebb\u00a0birtoka\u00a0is. Csal\u00e1di nev\u00e9t 1867-ben gyermekeivel egy\u00fctt v\u00e1ltoztatta R\u00e1kosira. Az\u00a01850-es \u00e9vekelej\u00e9n a csal\u00e1d\u00a0T\u00fcrj\u00e9n\u00a0is lakott (lak\u00f3h\u00e1zukat a\u00a0Dun\u00e1nt\u00fali K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet\u00a01942-ben t\u00e1bl\u00e1val jel\u00f6lte meg).\u00a0I. Ferenc J\u00f3zsef magyar kir\u00e1ly\u00a01896.\u00a0okt\u00f3ber 10.-\u00e9n nemess\u00e9get \u00e9s a „mindszenti” nemesi el\u0151nevet adom\u00e1nyozta neki.<\/p>\n
R\u00e1kosi Jen\u0151 iskol\u00e1it\u00a0S\u00e1rv\u00e1ron\u00a0kezdte \u00e9s hat gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1lyt v\u00e9gzett\u00a0K\u0151szegen, majd\u00a0Sopronban\u00a0a szent Benedek-rendiek gimn\u00e1zium\u00e1ban. Szerencs\u00e9j\u00e9re a k\u00f6lt\u0151i hajlam\u00fa ifj\u00fanak,\u00a0L\u00f3skay Jeromos\u00a0\u00e9s\u00a0Holl\u00f3sy Fl\u00f3ri\u00e1n\u00a0\u00e9s m\u00e9g egy p\u00e1r jeles tan\u00e1r p\u00e1rtfog\u00e1sa mellett mint IV. oszt\u00e1ly\u00fa fi\u00fanak, siker\u00fclt a soproni r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1ziumban a megindult politikai mozgalmak nyom\u00e1sa alatt magyar \u00f6nk\u00e9pz\u0151 t\u00e1rsulatot alak\u00edtania, mely kezdetben ugyan n\u00e9met nyelv\u0171 volt, 1859-t\u0151l azonban teljesen magyarr\u00e1 lett. Itt f\u0151leg novell\u00e1kat, de k\u00e9s\u0151bb sz\u00edndarabokat is \u00edrt.<\/p>\n
Mivel atyja id\u0151k\u00f6zben k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le csap\u00e1sok miatt elszeg\u00e9nyedett, hogy a kilenc \u00e9l\u0151 gyermekkel meg\u00e1ldott sz\u00fcl\u0151k terh\u00e9n k\u00f6nny\u00edtsen \u00e9s kenyer\u00e9t maga megkeresse, iskolai p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t abbahagyta \u00e9s\u00a0Somogyba\u00a0ment, ahol 1860 \u0151sz\u00e9t\u0151l 1862 tavasz\u00e1ig\u00a0Lengyelt\u00f3tiban,\u00a0Zichy J\u00e1nos\u00a0gr\u00f3f birtok\u00e1n, Perlaky J\u00f3zsef tiszttart\u00f3 gyermekeinek korrepetitora \u00e9s egyszersmind gazdas\u00e1gi gyakornok volt. Az \u00edr\u00f3i p\u00e1lya ir\u00e1nti hajlama itt kezdett legel\u0151sz\u00f6r megnyilv\u00e1nulni, folytonosan tanult \u00e9s \u00edrt, szint\u00e9n apr\u00f3bb sz\u00edndarabokat.<\/p>\n
Zichy J\u00e1nos gr\u00f3f nem egyszer lepte meg tanulm\u00e1nyoz\u00e1s \u00e9s \u00edrogat\u00e1s k\u00f6zben a fasorok \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban, amikor a sz\u00e1nt\u00f3vet\u0151k ut\u00e1n kellett volna j\u00e1rnia \u00e9s amikor \u0151t egy \u00edzben \u00edgy tal\u00e1lta, megmondta, hogy neki tud\u00f3s gazdatisztre nincs sz\u00fcks\u00e9ge. R\u00e1kosi elb\u00facs\u00fazott teh\u00e1t az ekeszarv\u00e1t\u00f3l. M\u00e9g e m\u00e9lt\u00e1n lehangol\u00f3 nyilatkozat ut\u00e1n sem mondott le a gazdas\u00e1gi p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben (1862) Jankovich J\u00f3zsef birtok\u00e1ra,\u00a0\u00d6reglakra\u00a0(Somogy megye) ment \u00edrnoknak. Itt mintegy 13 h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt, azonban 1863 j\u00fanius\u00e1ban v\u00e9gk\u00e9pp megv\u00e1lt a gazdas\u00e1gi p\u00e1ly\u00e1t\u00f3l \u00e9s\u00a0Pestre\u00a0ment. Itt H\u00e9rics J\u00e1nos bar\u00e1tja j\u00f3 indulat\u00fa \u00e9s er\u00e9lyes k\u00f6zbel\u00e9p\u00e9s\u00e9re elhat\u00e1rozta mag\u00e1t tanulm\u00e1nyainak folytat\u00e1s\u00e1ra. Sok k\u00fczdelem ut\u00e1n siker\u00fclt a helytart\u00f3 tan\u00e1cst\u00f3l enged\u00e9lyt nyernie a v\u00e9gzett hat oszt\u00e1lynak egy \u00e9v alatti kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel, illet\u0151leg a VII. \u00e9s VIII. oszt\u00e1ly \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1val a soproni benc\u00e9sekn\u00e9l \u00e9retts\u00e9gi vizsga let\u00e9tel\u00e9re. Az 1863-1864. iskolai \u00e9vre rendk\u00edv\u00fcli hallgat\u00f3nak iratkozott be az egyetem jogi kar\u00e1ra, ahol azt el is v\u00e9gezte. Egyszersmind folytatta k\u00f6lt\u0151i tanulm\u00e1nyait \u00e9s munk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1t (f\u0151leg az\u00a0angol irodalom\u00a0ir\u00e1nt \u00e9rzett vonzalm\u00e1t \u00e9s\u00a0Shakespeare-t tanulm\u00e1nyozta), \u00e9s neh\u00e9z anyagi viszonyok k\u00f6zt, \u00fcgyv\u00e9dekn\u00e9l gyakornokoskodva tartotta fenn mag\u00e1t.<\/p>\n
1864. els\u0151 fel\u00e9ben \u00edrta meg\u00a0V. L\u00e1szl\u00f3\u00a0c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t, m\u00e1sodik fel\u00e9ben az\u00a0Aesopus-t; ez 1866. okt\u00f3ber 14-\u00e9n ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r sz\u00ednre ez a romantikus dr\u00e1ma a\u00a0Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban\u00a0(Gy\u0151r\u00f6tt\u00a0egy nappal el\u0151bb adt\u00e1k) \u00e9s hat\u00e1rozott sikert aratott. A fiatal \u00edr\u00f3 mint a magyar dr\u00e1ma \u00fatt\u00f6r\u0151je t\u0171nt fel \u00e9s csakhamar szoros bar\u00e1ts\u00e1gba l\u00e9pett az irodalom \u00e9s k\u00f6z\u00e9let nevezetess\u00e9geivel.<\/p>\n
1867 m\u00e1rcius\u00e1ban a\u00a0Pesti Napl\u00f3\u00ad k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be l\u00e9pett,\u00a0<\/sup>amely akkor a\u00a0De\u00e1k-p\u00e1rt\u00a0org\u00e1numa volt.\u00a0Kem\u00e9ny Zsigmond\u00a0b\u00e1r\u00f3 h\u00edvta a laphoz munkat\u00e1rs\u00e1ul, aki R\u00e1kosi\u00a0R\u00e9gi dal r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l\u00a0c\u00edm\u0171 darabj\u00e1nak b\u00edr\u00e1l\u00f3ja volt az Akad\u00e9mi\u00e1n\u00e1l, nem annyira az\u00e9rt, hogy foglalkoztassa, mint ink\u00e1bb, hogy sz\u00ednm\u0171vek \u00edr\u00e1s\u00e1ra anyagi gondokt\u00f3l f\u00fcggetlen helyzetet ny\u00fajtson neki. Igy lett R\u00e1kosi \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. A Pesti Napl\u00f3ban a \u201eB\u00e9csi dolgok” c\u00edm\u0171 rovatot vette \u00e1t, \u00f6r\u00f6k\u00e9be l\u00e9pv\u00e9n\u00a0Salamon Ferencnek. E rovat ismertet\u0151 \u00e9s polemikus cikkeiben v\u00e9gigharcolta a\u00a0kiegyez\u00e9st\u00a0\u00e9s \u00e9l\u00e9nk toll\u00e1val, aktu\u00e1lis st\u00edlus\u00e1val igen n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 tette a r\u00e1b\u00edzott rovatot. P\u00e1r h\u00f3nap m\u00falva, k\u00fcl\u00f6n tiszteletd\u00edjjal, m\u00e1r vez\u00e9rcikkeket is \u00edratott vele Kem\u00e9ny. Emellett nagy r\u00e9sze volt a\u00a0Borsszem Jank\u00f3\u00a0megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban (1868. janu\u00e1r 5.), ahol magyar-de\u00e1k makar\u00f3ni versei egy id\u0151ben nagyon kap\u00f3sak voltak. B\u00e1r \u00edgy igen tev\u00e9keny h\u00edrlap\u00edr\u00f3 lett, a sz\u00e9pirodalomhoz se lett h\u0171tlen. Foglalkozott Shakespeare-ford\u00edt\u00e1ssal is \u00e9s a Magyar Shakespeare-ben n\u00e9gy ford\u00edt\u00e1s jelent meg t\u0151le a Kisfaludy-t\u00e1rsas\u00e1g kiad\u00e1s\u00e1bn, a\u00a0Fels\u00fclt szerelmesek, az\u00a0A windsori v\u00edg asszonyok,<\/sup>\u00a0az\u00a0Ahogy tetszik\u00a0\u00e9s a\u00a0Cymbeline.<\/sup><\/p>\n 1869-ben a\u00a0Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g\u00a0is tagjai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta \u00e9s ott sz\u00e9k\u00e9t\u00a0Sz\u00e9p Ilonka\u00a0c. dr\u00e1mai k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek egy felvon\u00e1s\u00e1val foglalta el.<\/p>\n Dr\u00e1ma\u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ja a\u00a0Csiky Gergely\u00e9\u00a0el\u0151tt (k\u00e9s\u0151bb p\u00e1rhuzamban) ezalatt folyton emelked\u0151ben volt. Akkoriban k\u00e9sz\u00fclt a\u00a0N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z, \u00e9s R\u00e1kosi a l\u00e9trej\u00f6tte \u00e9rdek\u00e9ben igen sokat tett; az eszm\u00e9t terjesztette \u00e9s a n\u00e9pgy\u0171l\u00e9st\u0151l a v\u00e9gs\u0151 st\u00e1diumig szolg\u00e1lta; gy\u0171jt\u0151je, vezet\u0151je, jegyz\u0151je volt a bizotts\u00e1gnak \u00e9s minthogy kvalifik\u00e1lt sz\u00ednigazgat\u00f3 nem akadt, \u0151t k\u00e9rt\u00e9k fel igazgat\u00f3ul. \u0150 v\u00e1llalkozott \u00e9s a p\u00e1ly\u00e1zati hirdet\u00e9s mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel, 1875-ben \u00e1tvette az int\u00e9zetet 10\u00a0000 forint \u00e9vi b\u00e9rrel. Nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00e1rsulatot szervezett \u00e9s a n\u00e9psz\u00ednm\u0171veket, operetteket \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokat kultiv\u00e1lv\u00e1n, megteremtette k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t \u00e9s j\u00f6v\u0151j\u00e9t is. A n\u00e9met sz\u00ednh\u00e1zat jobb el\u0151ad\u00e1s \u00e9s azon szerz\u0151d\u00e9s \u00e1ltal gyeng\u00edtette meg, melyet a p\u00e1rizsi Soci\u00e9t\u00e9 des auteurs et compositeurs t\u00e1rsulattal k\u00f6t\u00f6tt, miszerint minden\u00a0P\u00e1rizsban\u00a0sikeres darab el\u0151ad\u00e1si jog\u00e1t\u00a0Budapestre\u00a0n\u00e9zve biztos\u00edtotta a N\u00e9psz\u00ednh\u00e1znak. 1881-ig \u00e1llt a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9l\u00e9n \u00e9s ezalatt nemcsak igazgat\u00f3, hanem rendez\u0151, ford\u00edt\u00f3, \u00e1tdolgoz\u00f3 is volt.<\/p>\n 1881-ben t\u00f6rt\u00e9nt a Pesti H\u00edrlap meghasonl\u00e1sa, amikor\u00a0Csuk\u00e1ssi J\u00f3zsef\u00a0t\u00f6bbekkel egy\u00fctt kiv\u00e1lt e lap szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l, felsz\u00f3l\u00edtotta R\u00e1kosit, hogy vele egy\u00fctt alap\u00edtsa meg a Budapesti H\u00edrlapot (1881. j\u00fanius 15.). Ezen politikai napilapnak R\u00e1kosi \u00e9s Csuk\u00e1ssi J\u00f3zsef voltak szerkeszt\u0151-tulajdonosai (ut\u00f3bbinak 1891. m\u00e1jus 27-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt hal\u00e1la ut\u00e1n\u00a0Csajthay Ferenc\u00a0lett a lap felel\u0151s szerkeszt\u0151je; f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e9s kiad\u00f3tulajdonosa pedig R\u00e1kosi Jen\u0151). Csakhamar a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egyik legolvasottabb lapj\u00e1v\u00e1 lett; politikai p\u00e1rt\u00e1ll\u00e1st nem foglalt a lap, f\u0151k\u00e9pp a nemzeti eszm\u00e9t szolg\u00e1lta. R\u00e1kosi legink\u00e1bb vez\u00e9rcikkeket \u00edrt a lapba \u00e9s ir\u00e1ny\u00e1t szabta meg; de mindj\u00e1rt egy reg\u00e9nyt is \u00edrt bele;\u00a0A legnagyobb bolond\u00a0c\u00edmmel. R\u00e1kosi a\u00a0Budapesti H\u00edrlapnak\u00a0negyven \u00e9ven \u00e1t volt f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e9s \u00e1lland\u00f3 cikk\u00edr\u00f3ja. C\u00e9lja volt, mint \u00edrja: \u201eMindennek p\u00e1rtol\u00e1sa \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa, ami a magyars\u00e1g \u00fcgy\u00e9t szolg\u00e1lja az \u00e9let b\u00e1rmely mezej\u00e9n vagy vonatkoz\u00e1s\u00e1ban.\u201d<\/sup>\u00a0A lap a\u00a0kiegyez\u00e9s\u00a0p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1llt, de sz\u00f3t emelt a nemzeti jogok b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n A\u00a0Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia\u00a01892. m\u00e1jus 5-\u00e9n levelez\u0151 tagj\u00e1nak v\u00e1lasztotta. 1896. november 10-\u00e9n magyar nemess\u00e9get kapott mindszenti el\u0151n\u00e9vvel; 1903. janu\u00e1r 1-j\u00e9n pedig a f\u0151rendih\u00e1z tagja lett.<\/p>\n R\u00e1kosinak hat\u00e1sa volt a n\u00e9psz\u00ednm\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re is; \u0151 fedezte fel \u00e9s foglalkoztatta a kor\u00e1n elhunyt\u00a0Csepreghy Ferencet\u00a0is, akinek \u00f6sszes sz\u00ednm\u0171veit kiadta, 1881-ben. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak s\u00falya k\u00e9s\u0151bb ink\u00e1bb a h\u00edrlap\u00edr\u00e1sra esett \u00e9s mint vez\u00e9rcikk\u00edr\u00f3, polemikus \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban mint szerkeszt\u0151 \u00e1llt ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rben; nagy fontoss\u00e1g\u00fa sz\u00e9pirodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga is. Toll\u00e1t el\u0151kel\u0151 \u00edzl\u00e9s mellett a nemzeti ir\u00e1ny fanatikus kultusza jellemezte. A\u00a0magyar nyelv\u00a0purifik\u00e1l\u00e1sa ter\u00e9n \u00e9s a helyes\u00edr\u00e1s reformja \u00e9rdek\u00e9ben nevezetes munk\u00e1t v\u00e9gzett. Az Otthon \u00edr\u00f3k \u00e9s h\u00edrlap\u00edr\u00f3k k\u00f6r\u00e9nek alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s alakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l (1891) annak eln\u00f6ke volt; a f\u0151v\u00e1rosi h\u00edrlapkiad\u00f3i tisztvisel\u0151k seg\u00edt\u0151 egyes\u00fclet\u00e9nek szint\u00e9n eln\u00f6ke; m\u00e1sodeln\u00f6ke a dun\u00e1nt\u00fali k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si egyes\u00fcletnek \u00e9s az orsz\u00e1gos nemzeti sz\u00f6vets\u00e9g tan\u00e1cs\u00e1nak; aleln\u00f6ke az Ur\u00e1nia Magyar Tudom\u00e1nyos Egyes\u00fcletnek; v\u00e1lasztott tagja a m\u00fazeumok \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1rak orsz\u00e1gos tan\u00e1cs\u00e1nak; a korm\u00e1ny \u00e1ltal kinevezett tagja az Erzs\u00e9bet-eml\u00e9k orsz\u00e1gos bizotts\u00e1g\u00e1nak; v\u00e9g\u00fcl tagja volt a szerz\u0151i jogr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 1884. XVI. t\u00f6rv\u00e9nycikk 31. \u00a7-a \u00e9rtelm\u00e9ben Budapesten alak\u00edtott \u00e1lland\u00f3 szak\u00e9rt\u0151 bizotts\u00e1gnak.<\/p>\n A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n\u00a0Apponyi\u00e9k\u00a0koal\u00edci\u00f3j\u00e1t\u00a0t\u00e1mogatta, majd gr\u00f3f\u00a0Tisza Istv\u00e1nnal\u00a0tartott: mint Tisza, \u0151 sem akarta a h\u00e1bor\u00fat, de miut\u00e1n m\u00e1r Magyarorsz\u00e1g belekeveredett, a helyt\u00e1ll\u00e1sra buzd\u00edtott, mert l\u00e1tta, hogy az orsz\u00e1g l\u00e9te forog kock\u00e1n.\u00a0Adyval\u00a0val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1sa is e k\u00e9rd\u00e9s kapcs\u00e1n v\u00e1lt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9less\u00e9. Az irodalomban nem helyeselte a\u00a0Nyugat\u00a0politikai \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, egyes szerz\u0151inek erk\u00f6lcsi szabadoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s a nyugati irodalmi mint\u00e1k t\u00falzott ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1t. Az\u00a01920-as \u00e9vekben\u00a0a\u00a0revizionista\u00a0mozgalom egyik \u00e9lharcosa volt. M\u0171vei\u00a01912-ben 12 k\u00f6tetben jelentek meg.<\/p>\n \u201eN\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge szinte p\u00e9ld\u00e1tlan, a Kossuth\u00e9val vetekszik, \u00edr\u00e1sa a k\u00f6z\u00e9rz\u00e9s egyetem\u00e9nek kifejez\u0151je”<\/p>\n Az 1920-as \u00e9vekben a nemzetet \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyess\u00e9get v\u00e9dte mind a\u00a0radik\u00e1lis baloldal\u00a0magyarelleness\u00e9g\u00e9vel, mind az erre v\u00e1laszk\u00e9nt a jogegyenl\u0151s\u00e9get megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151\u00a0radik\u00e1lis jobboldallal\u00a0szemben. L\u00e9tk\u00e9rd\u00e9snek tartotta a gyilkos\u00a0trianoni\u00a0hat\u00e1rok megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t, ez\u00e9rt dolgozott 87 \u00e9ves kor\u00e1ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.\u00a01926-ban \u00edrt eml\u00e9kez\u00e9sei szerint el\u0151re l\u00e1tta a\u00a0II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\u00a0k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t, felm\u00e9rte az ahhoz vezet\u0151 okokat.\u00a01928\u00a0j\u00falius\u00e1ban\u00a0Londonban, majd szeptemberben\u00a0Velenc\u00e9ben\u00a0t\u00e1rgyalt\u00a0Lord Rothermere-rel, az ut\u00f3bbi alkalommal\u00a0Mussolini\u00a0jelenl\u00e9t\u00e9ben.<\/p>\n 1929.\u00a0febru\u00e1r 8-\u00e1n\u00a0d\u00e9lel\u0151tt 3\/4 12 \u00f3rakor a halotti szents\u00e9gek felv\u00e9tele ut\u00e1n elhunyt. \u00d6r\u00f6k nyugalomra helyezt\u00e9k 1929. febru\u00e1r 10-\u00e9n vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1n a\u00a0Kerepesi \u00fati temet\u0151ben.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Kremsner J\u00e1nos \u00e9s Vogel Anna fiak\u00e9nt sz\u00fcletett. Apja\u00a0Ukkon\u00a0\u00e9s a\u00a0Dabronchoz\u00a0tartoz\u00f3 \u00d6tv\u00f6spuszt\u00e1n gazdatiszt, \u00e9s volt egy kisebb\u00a0birtoka\u00a0is. Csal\u00e1di nev\u00e9t 1867-ben gyermekeivel egy\u00fctt v\u00e1ltoztatta R\u00e1kosira. Az\u00a01850-es \u00e9vekelej\u00e9n a csal\u00e1d\u00a0T\u00fcrj\u00e9n\u00a0is lakott (lak\u00f3h\u00e1zukat a\u00a0Dun\u00e1nt\u00fali K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet\u00a01942-ben t\u00e1bl\u00e1val jel\u00f6lte meg).\u00a0I. Ferenc J\u00f3zsef magyar kir\u00e1ly\u00a01896.\u00a0okt\u00f3ber 10.-\u00e9n nemess\u00e9get \u00e9s a „mindszenti” nemesi el\u0151nevet adom\u00e1nyozta neki. R\u00e1kosi Jen\u0151 iskol\u00e1it\u00a0S\u00e1rv\u00e1ron\u00a0kezdte \u00e9s hat gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1lyt v\u00e9gzett\u00a0K\u0151szegen, […]<\/p>","protected":false},"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":34,"template":"","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"_exactmetrics_sitenote_active":false,"_exactmetrics_sitenote_note":"","_exactmetrics_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-5412","vasi-ki-kicsoda","type-vasi-ki-kicsoda","status-publish","hentry","floatton-article"],"ptb_metabox":{"ptb_text_1":" \u00cdr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, sz\u00ednh\u00e1zigazgat\u00f3, lapszerkeszt\u0151","ptb_text_2":"Acs\u00e1don sz\u00fcletett (Kremsner Jen\u0151 n\u00e9ven) 1842. november 12-\u00e9n.","ptb_profilk_p":{"1":"http:\/\/mek.oszk.hu\/01900\/01905\/html\/cd8\/kepek\/irodalomtortenet\/ir033mov4326.jpg"},"ptb_k_pgal_ria":{"url":[""],"link":[""],"title":[""],"description":[""]}},"ptb_taxonomy":[],"ptb_featured_image":null,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.vasmegye.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/vasi-ki-kicsoda\/5412","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.vasmegye.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/vasi-ki-kicsoda"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.vasmegye.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/vasi-ki-kicsoda"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.vasmegye.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/vasi-ki-kicsoda\/5412\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.vasmegye.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5412"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}