A Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1znak a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n – J\u00e1szai Mari mellett – a leg\u00fcnnepeltebb dr\u00e1mai m\u0171v\u00e9szn\u0151je. A Sz\u00ednitanoda elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n 1877-ben a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zhoz szerz\u0151d\u00f6tt, melynek 1928-ban \u00f6r\u00f6k\u00f6s \u00e9s tiszteletbeli tagja lett.<\/p>\n

Hetedikk\u00e9nt \u00e9rkezett a csal\u00e1dba Em\u00edlia, akinek sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1val kigyulladt a malom, \u00edgy m\u00e1r \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttk\u00e9nt menek\u00fclnie kellett, m\u00e9ghozz\u00e1 egy nem mindennapi rokonhoz. \u00c9desanyja testv\u00e9re ugyanis Horv\u00e1th Boldizs\u00e1r \u00fcgyv\u00e9d, igazs\u00e1g\u00fcgyi miniszter volt, akinek szombathelyi h\u00e1z\u00e1ban indult az \u00e9lete. A nagyb\u00e1csi feles\u00e9ge nemsok\u00e1ra meghalt, \u00e9s az elfoglalt f\u00e9rfi a saj\u00e1t n\u00e9gy gyermek\u00e9nek nevel\u00e9s\u00e9t is testv\u00e9r\u00e9re b\u00edzta. \u00cdgy ker\u00fclt fel Pestre Em\u00edlia a csal\u00e1dj\u00e1val, ahol m\u00e1r tizenegy gyermekkel \u00e9ltek egy\u00fctt, \u00e9s ez volt a kezdet egy k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9lethez. A\u00a0nagyb\u00e1csi poz\u00edci\u00f3ja miatt nagy tekint\u00e9ly \u00f6vezte a csal\u00e1dot, sok h\u00edress\u00e9g is megfordult n\u00e1luk. H\u00e1zukban est\u00e9lyeket, koncerteket tartottak olyan nagys\u00e1gok t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban, mint p\u00e9ld\u00e1ul E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef, Andr\u00e1ssy Gyula, Arany J\u00e1nos vagy Liszt Ferenc. Em\u00edlia k\u00f6zt\u00fck t\u00f6lt\u00f6tte a gyermekkor\u00e1t, nem is csoda, hogy egy \u00e9letre elk\u00e1pr\u00e1ztatt\u00e1k \u0151t ezek az emberek \u00e9s az a mili\u0151, amelyet \u0151k k\u00e9pviseltek.<\/p>\n

A kis Em\u00edli\u00e1t ugyan komoly neveltet\u00e9sben akart\u00e1k r\u00e9szes\u00edteni a sz\u00fclei, de a z\u00e1rd\u00e1b\u00f3l, ahov\u00e1 tanulni k\u00fcldt\u00e9k, m\u00e1r 12 \u00e9vesen kitett\u00e9k. Saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint az\u00e9rt, mert\u00a0\u201cNem b\u00edrtak velem. Sz\u00edn\u00e9szn\u0151 akartam lenni\u201d.<\/em>\u00a0\u00c9s \u00fagy is lett.\u00a0Paulay Ede r\u00f6gt\u00f6n felvette mag\u00e1hoz a Sz\u00edni Tanod\u00e1ba. 15 \u00e9vesen l\u00e9pett el\u0151sz\u00f6r sz\u00ednpadra nagy nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt Prielle Korn\u00e9lia aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val. Mind\u00f6ssze 17 \u00e9vesen szerz\u0151dtette \u0151t a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z, ahol r\u00f6gt\u00f6n nem kisebb szerepben l\u00e9pett sz\u00ednre, mint Shakespeare R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00fali\u00e1j\u00e1nak c\u00edmszerep\u00e9ben, \u00f3ri\u00e1si sikerrel.<\/p>\n

1882-ben\u00a0Pulszky K\u00e1roly\u00a0feles\u00e9ge lett \u00e9s ezent\u00fal P. M\u00e1rkus Em\u00edlia n\u00e9ven ismert\u00e9k (l\u00e1nyuk\u00a0Pulszky Romola). Nem kis sikerrel, hiszen a sz\u00ednpad mellett a n\u00e9mafilmek szt\u00e1rj\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lt. 1903-ban\u00a0P\u00e1rd\u00e1ny Oszk\u00e1r husz\u00e1r feles\u00e9ge lett. 1901-ben r\u00f6gt\u00f6n az els\u0151 magyar filmben f\u0151szerepet j\u00e1tszott. A\u00a0T\u00e1ncz<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 n\u00e9mafilmet m\u00e9g j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6vette, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0H\u00e1rom s\u00e1rk\u00e1ny<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0A n\u00e9vtelen asszony<\/em>. Lassacsk\u00e1n olyan vagyonra tett szert a sz\u00edn\u00e9szn\u0151, hogy a b\u00e9rh\u00e1zb\u00f3l kik\u00f6lt\u00f6zve Bud\u00e1n \u00e9p\u00edttetett mag\u00e1nak vill\u00e1t. \u00a0A hatalmas h\u00e1z hamar a f\u0151v\u00e1rosi elit t\u00e1rsas\u00e1gok egyik k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, ahol egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a fogad\u00e1sok, est\u00e9lyek, b\u00e1lok.\u00a0M\u00e1rkus Em\u00edlia igazi d\u00edvak\u00e9nt \u00e9lt, aki megjelen\u00e9s\u00e9nek, kin\u00e9zet\u00e9nek minden mozzanat\u00e1ra \u00fcgyelt. Nem volt az a mindennapi sz\u00e9ps\u00e9g, de m\u00e9gis rejlett valami ellen\u00e1llhatatlan az arc\u00e1ban, a szem\u00e9ben, az aranysz\u0151ke haj\u00e1ban. 1921-ben Greguss-d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k.\u00a01928-ban a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s \u00e9s tiszteletbeli tagja lett.\u00a01930-ban\u00a0Corvin-koszor\u00fat\u00a0kapott.\u00a01932-ben nyugd\u00edjazt\u00e1k, \u00e1m\u00a01942-ig j\u00e1tszott a Nemzetiben. 1942.\u00a0augusztus 15-\u00e9n\u00a0volt utols\u00f3 premierje,\u00a0Zilahy Lajos: A h\u00e1zass\u00e1gsz\u00e9delg\u0151ben.\u00a01946\u00a0\u0151sz\u00e9n a Magyar Sz\u00ednh\u00e1zban h\u00e1rom est\u00e9n kereszt\u00fcl j\u00e1tszotta a \u201eSz\u00fcl\u0151k l\u00e1zad\u00e1sa\u201d-ban Holm tan\u00e1csosn\u00e9 szerep\u00e9t.\u00a01947\u00a0nyar\u00e1n a\u00a0V\u00edgsz\u00ednh\u00e1zban fell\u00e9pett a \u201eMi lenne, ha\u2026\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171sorban, ahol\u00a0Ady-verseket szavalt.\u00a01949\u00a0szentest\u00e9j\u00e9n, december 24-\u00e9n hunyt el, 89 \u00e9vesen.<\/p>\n