A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1sok el\u00f6l menek\u00fcl\u0151 horv\u00e1tok a 16. sz\u00e1zadban telepedtek le Nyugat-Magyarorsz\u00e1gon \u2013 a mai magyar-osztr\u00e1k hat\u00e1r mindk\u00e9t oldal\u00e1n -, ugyanakkor egy r\u00e9sz\u00fck Szlov\u00e1ki\u00e1ig, s\u0151t Morvaorsz\u00e1gig is eljutott. A teleped\u0151k utols\u00f3 hull\u00e1ma a 17. sz\u00e1zadban \u00e9rkezett: a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 v\u00e1ndorl\u00e1s az 1530-40-es \u00e9vekre tehet\u0151. A betelep\u00fcl\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge jobb\u00e1gy volt, de kis- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pnemes is tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt\u00fck.<\/p>\n

A 19. sz\u00e1zadig a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok nem \u00e9rintik d\u00f6nt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben az e ter\u00fcleten \u00e9l\u0151 horv\u00e1ts\u00e1got. A vid\u00e9kre \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl az agr\u00e1rgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s a kisipar jellemz\u0151. A z\u00e1rt telep\u00fcl\u00e9seken \u00e9l\u0151k meg\u0151rzik m\u00e9ly vall\u00e1soss\u00e1gukat, gazdag n\u00e9pi hagyom\u00e1nyaikat, s nem utols\u00f3 sorban a nyelv\u00fcket. Ma m\u00e1r sajnos nem sorolhat\u00f3 a horv\u00e1t kisebbs\u00e9g \u00e1ltal lakott telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00f6rmend k\u00f6rny\u00e9ki Fels\u0151berkifalu, Horv\u00e1tn\u00e1dalja, Harasztifalu \u00e9s Nagyk\u00f6lked, pedig a m\u00falt sz\u00e1zadban m\u00e9g t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben horv\u00e1tok laktak e telep\u00fcl\u00e9seken is. Napjainkban az elmagyarosodott \u2013 egykori horv\u00e1t \u2013 telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt szerepelnek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Bozsok \u00e9s T\u00f6m\u00f6rd is. (B\u00e1r T\u00f6m\u00f6rd\u00f6n m\u00e9g a legid\u0151sebbek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan m\u00e9g \u00e9kes horv\u00e1t nyelvet besz\u00e9lnek.)<\/p>\n

A trianoni hat\u00e1rok kijel\u00f6l\u00e9se kett\u00e9osztotta a horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9seket, k\u00f6z\u00fcl\u00fck t\u00f6bb ker\u00fclt magyar fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1. (A mai Vas v\u00e1rmegyei horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9ge is osztr\u00e1k ter\u00fclethez tartozott.) A magyar \u00e9rzelm\u0171 horv\u00e1t lakoss\u00e1g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re politikai t\u00e1rgyal\u00e1sok, t\u00fcntet\u00e9sek \u00e9s v\u00e9g\u00fcl n\u00e9pszavaz\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen 1923 -ban Olm\u00f3d, Kis \u2013 \u00e9s Nagynarda, Als\u00f3 \u2013 \u00e9s Fels\u0151csat\u00e1r, Horv\u00e1tl\u00f6v\u0151, Szentp\u00e9terfa k\u00f6zs\u00e9gek visszaker\u00fcltek Magyarorsz\u00e1ghoz. A visszacsatol\u00e1s eml\u00e9k\u00e9re minden k\u00f6zs\u00e9gben eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edtottak. Szentp\u00e9terf\u00e1t, mint a folyamat f\u0151 elind\u00edt\u00f3j\u00e1t a Magyar Nemzeti Sz\u00f6vets\u00e9g a \u201cCommunitas Fidelissima\u201d ( a legh\u0171s\u00e9gesebb falu ) c\u00edmmel t\u00fcntette ki. A paraszts\u00e1g Magyarorsz\u00e1ghoz ragaszkodott. A keresked\u0151k, k\u00e9zm\u0171vesek \u00e9s id\u00e9nymunk\u00e1sok pedig Ausztri\u00e1t\u00f3l rem\u00e9lt\u00e9k gazdas\u00e1gi felemelked\u00e9s\u00fcket; ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Szentp\u00e9terfa lakoss\u00e1g\u00e1t osztotta meg a visszacsatol\u00e1st megel\u0151z\u0151 id\u0151szakban.<\/p>\n

A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a hat\u00e1rz\u00e1rb\u00f3l (vasf\u00fcgg\u00f6ny) ad\u00f3d\u00f3 elz\u00e1rts\u00e1g, valamint a mez\u0151gazdas\u00e1g er\u0151szakos \u00e1talak\u00edt\u00e1sa a horv\u00e1t lakoss\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t arra k\u00e9nyszer\u00edti, hogy a jobb meg\u00e9lhet\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get a k\u00f6rnyez\u0151 v\u00e1rosokban keresse. Az 50-es \u00e9vekben minden horv\u00e1tok lakta telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l telep\u00edtettek ki \u2013 els\u0151sorban a Hortob\u00e1gyra \u2013 n\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1dot. A l\u00e9leksz\u00e1mot az 1956-os kiv\u00e1ndorl\u00e1sok is tizedelik.<\/p>\n

Az egykori nyugat-magyarorsz\u00e1gi horv\u00e1tok mai neve: \u00f6nelnevez\u00e9s. Az 1920-as \u00e9vekt\u0151l l\u00e9tez\u0151 Burgenland horv\u00e1t ford\u00edt\u00e1sak\u00e9nt hamarosan elterjedt a Gradi\u0161\u0107e (ejtsd: Gr\u00e1distye) sz\u00f3, s ebb\u0151l v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 \u2013 n\u00e1lunk az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l \u2013 a gr\u00e1distyei horv\u00e1tok fogalom, amely \u00edgy felv\u00e1ltotta a kor\u00e1bbi nyugat-magyarorsz\u00e1gi horv\u00e1tok elnevez\u00e9st. (A m\u00faltban n\u00e9ha m\u00e9g v\u00edzi-horv\u00e1toknak is nevezt\u00e9k e horv\u00e1tokat.)<\/p>\n

Vas megy\u00e9ben a horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9sek a nyugati hat\u00e1r ment\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3ak: Peresznye (Prisika), Horv\u00e1tzsid\u00e1ny (Hrvatski \u017didan), Olm\u00f3d (Plajgor), Narda (Narda), Fels\u0151csat\u00e1r (Gornji \u010catar), Horv\u00e1tl\u00f6v\u0151 ((Hrvatske \u0160ice), Szentp\u00e9terfa (Petrovo Selo).<\/p>\n

S\u00falyosan \u00e9rintette a horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9seket az 1949-ben fel\u00e1ll\u00edtott \u201cm\u0171szaki z\u00e1r\u201d, mivel e hat\u00e1r menti falvakat a vasf\u00fcgg\u00f6ny elz\u00e1rta a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l.<\/p>\n

N\u00e9mi old\u00f3d\u00e1st jelentett a hat\u00e1r\u00e1tkel\u0151helyek megnyit\u00e1sa: 1968-ban K\u0151szegn\u00e9l, 1975-ben Bucsun\u00e1l, 1991-ben Szentp\u00e9terf\u00e1n.<\/p>\n

A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s nyom\u00e1n a 90-es \u00e9vekre lebontott m\u0171szaki z\u00e1r megsz\u00fcntette a gazdas\u00e1gi, etnikai \u00e9s ideol\u00f3giai elz\u00e1rts\u00e1got. Ism\u00e9t fel\u00e9l\u00e9nk\u00fcltek a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g oly jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s soksz\u00edn\u0171 hat\u00e1ron \u00e1tny\u00fal\u00f3 kapcsolatok \u2013 els\u0151sorban az Ausztri\u00e1hoz tartoz\u00f3, hat\u00e1rmenti horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9sekkel.<\/p>\n

A vasi horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9sek k\u00e9t v\u00e1ros vonz\u00e1sk\u00f6rzet\u00e9ben helyezkednek el: K\u0151szeghez kapcsol\u00f3dik Horv\u00e1tzsid\u00e1ny, Olm\u00f3d \u00e9s Peresznye, Szombathelyhez Fels\u0151csat\u00e1r, Horv\u00e1tl\u00f6v\u0151, Narda \u00e9s Szentp\u00e9terfa. Ez azt is jelenti, hogy e k\u00e9t v\u00e1rosban jelent\u0151s sz\u00e1mban \u00e9lnek a falvakb\u00f3l elsz\u00e1rmazott horv\u00e1t nemzetis\u00e9g\u0171ek: egyes becsl\u00e9sek szerint legal\u00e1bb annyi horv\u00e1t \u00e9l Szombathelyen \u00e9s K\u0151szegen, mint a falvakban \u00f6sszesen. A falvakb\u00f3l val\u00f3 elv\u00e1ndorl\u00e1st az iparos\u00edt\u00e1s \u00e9s a nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1gra val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s ind\u00edtotta el.<\/p>\n

Rendk\u00edv\u00fcl nagy az ing\u00e1z\u00f3k sz\u00e1ma minden falub\u00f3l.<\/p>\n

A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n a hat\u00e1rok megnyit\u00e1s\u00e1val alaposan \u00e1trendez\u0151d\u00f6tt a munk\u00e1ss\u00e1g helyzete. A szakmunk\u00e1sok nagy r\u00e9sze munkalehet\u0151s\u00e9get tal\u00e1lt a szomsz\u00e9dos Ausztri\u00e1ban, ez egzisztenci\u00e1lis felemelked\u00e9st is jelentett csal\u00e1djaiknak.<\/p>\n

A ter\u00fcletnek az anyaorsz\u00e1ggal nincsenek ki\u00e9p\u00edtett gazdas\u00e1gi kapcsolatai. E hat\u00e1rmenti telep\u00fcl\u00e9sek kit\u00f6r\u00e9si pontja els\u0151sorban a turizmus lehetne.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1gon \u00e1ltal\u00e1nos \u00f6nkorm\u00e1nyzati v\u00e1laszt\u00e1sokkal egy id\u0151ben, 1994. december 11-\u00e9n ker\u00fclt sor els\u0151 \u00edzben a kisebbs\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzati v\u00e1laszt\u00e1sokra. Vas megy\u00e9ben K\u0151szegen, Szombathelyen \u00e9s Szentp\u00e9terf\u00e1n alakult horv\u00e1t kisebbs\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzat, illetve Pereszny\u00e9n, Horv\u00e1tzsid\u00e1nyban, Olm\u00f3don, Nard\u00e1n, Fels\u0151csat\u00e1ron \u00e9s Horv\u00e1tl\u00f6v\u0151n. Megyei t\u00e1rsul\u00e1s nem j\u00f6tt l\u00e9tre, de egy laza \u00f6sszefog\u00e1st alak\u00edtott a t\u00edz megyei horv\u00e1t \u00f6nkorm\u00e1nyzat. Ugyanakkor minden m\u00e1sodik \u00f6nkorm\u00e1nyzat egy taggal k\u00e9pviselteti mag\u00e1t a Magyarorsz\u00e1gi Horv\u00e1tok Orsz\u00e1gos \u00d6nkorm\u00e1nyzat\u00e1ban. A Magyarorsz\u00e1gi Horv\u00e1tok Sz\u00f6vets\u00e9ge ugyan l\u00e9tezik, de szerepe Vas megy\u00e9ben jelent\u00e9ktelen. Vas \u00e9s Gy\u0151r-Moson-Sopron megye r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban alakult meg a Magyarorsz\u00e1gi Gradistyei Horv\u00e1tok Egyes\u00fclete Szombathelyi k\u00f6zponttal, mely a kultur\u00e1lis \u00e9letben, a k\u00fclf\u00f6ldi kapcsolatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, \u00e1pol\u00e1s\u00e1ban tev\u00e9kenykedik, els\u0151sorban az iskol\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra szervez sikeres rendezv\u00e9nyeket, anyanyelvi \u00e9s kultur\u00e1lis vet\u00e9lked\u0151ket. Eln\u00f6ke tagja a Horv\u00e1t Sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek.<\/p>\n

A megyei horv\u00e1ts\u00e1g \u00e9rdekeit a Vas Megyei K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s Kisebbs\u00e9gi \u00e9s K\u00fcl\u00fcgyi Bizotts\u00e1g\u00e1ban horv\u00e1t k\u00fcls\u0151 tag k\u00e9pviseli.<\/p>\n

A gr\u00e1distyei horv\u00e1tok a horv\u00e1t nemzet egyik alkot\u00f3 eleme. T\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck sor\u00e1n nem tudtak alkalmazkodni az anyanemzetben lezajl\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s \u00e9letm\u00f3d v\u00e1ltoz\u00e1saihoz. Nyelv\u00fck nem volt egys\u00e9ges, mert k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1jegys\u00e9gekr\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvj\u00e1r\u00e1sokat hoztak magukkal.<\/p>\n

A t\u00e9rs\u00e9g horv\u00e1ts\u00e1g\u00e1nak kult\u00far\u00e1j\u00e1t, identit\u00e1studat\u00e1t, anyanyelv\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a katolikus egyh\u00e1z \u0151rizte meg.<\/p>\n

A r\u00e9gi\u00f3ra t\u00f6bb \u00e9vtizedre visszamen\u0151leg jellemz\u0151 a sz\u00ednes, akt\u00edv amat\u0151r m\u0171v\u00e9szeti mozgalom. Szinte minden telep\u00fcl\u00e9sen megalakult a sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 csoport, t\u00e1nccsoport, \u00e9nekkar, zenekar. Jelenleg h\u00e1rom telep\u00fcl\u00e9s: Horv\u00e1tzsid\u00e1ny, Fels\u0151csat\u00e1r, Szentp\u00e9terfa iskol\u00e1iban van gradistyei horv\u00e1t nyelv oktat\u00e1sa. Horv\u00e1tzsid\u00e1ny \u00e9s Fels\u0151csat\u00e1r \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1j\u00e1ban n\u00e9met kisebbs\u00e9g\u0171 tanul\u00f3k is j\u00e1rnak. Szentp\u00e9terf\u00e1n csak horv\u00e1t nyelv\u0171 kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1s zajlik. Horv\u00e1t kisebbs\u00e9gi \u00f3voda m\u0171k\u00f6dik: Fels\u0151csat\u00e1ron, Horv\u00e1tzsid\u00e1nyban, Nard\u00e1n \u00e9s Szentp\u00e9terf\u00e1n. Szombathelyen a Horv\u00e1t Kisebbs\u00e9gi \u00d6nkorm\u00e1nyzat szervez\u00e9s\u00e9ben \u00fagynevezett \u201cvas\u00e1rnapi iskola\u201d form\u00e1ban \u00f3vod\u00e1sok \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1sok nyelvoktat\u00e1sa folyik.<\/p>\n

A telep\u00fcl\u00e9seken kisebbs\u00e9gi k\u00f6nyvt\u00e1ri ell\u00e1t\u00e1st a Berzsenyi D\u00e1niel Megyei K\u00f6nyvt\u00e1r, mint b\u00e1zisk\u00f6nyvt\u00e1r biztos\u00edtja.<\/p>\n

A vasi kast\u00e9lyok, k\u00fari\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a horv\u00e1t telep\u00fcl\u00e9seken tal\u00e1lhat\u00f3k: Fels\u0151csat\u00e1r: k\u00faria (mag\u00e1nlak\u00e1s), Peresznye: kast\u00e9ly (szoci\u00e1lis otthon). Turisztikai vonzer\u0151t k\u00e9pvisel\u0151 templom van a k\u00f6vetkez\u0151 horv\u00e1t falvakban: Horv\u00e1tl\u00f6v\u0151 (barokk Szent Anna templom erekly\u00e9vel), Narda (13. sz. \u2013 v\u00e9lhet\u0151en 13. sz\u00e1zadi nap\u00f3r\u00e1val!), Szentp\u00e9terfa (k\u00f6z\u00e9pkori). Ipart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9kek (malmok, \u201cvasf\u00fcgg\u00f6ny\u201d, stb.): Fels\u0151csat\u00e1ron talkum-b\u00e1nya, v\u00edzimalom a Pink\u00e1n, Nard\u00e1n a Megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s Keresztje \u00e9s a \u201cvasf\u00fcgg\u00f6ny\u201d (tervezett) bemutat\u00e1sa. Az \u00fatmenti szakr\u00e1lis eml\u00e9kek (keresztek, k\u0151k\u00e9pek, k\u00e1poln\u00e1k) k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemre m\u00e9lt\u00f3, \u00e9rt\u00e9kes a fels\u0151csat\u00e1ri M\u00e1ria-szobor 1686-b\u00f3l. A t\u00e9rs\u00e9g legismertebb horv\u00e1t alkot\u00f3ja Brigovich Lajos fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, munk\u00e1j\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcse az a n\u00e9prajzi szoba, melyet saj\u00e1t lak\u00e1s\u00e1n alak\u00edtott ki Horv\u00e1tzsid\u00e1nyban.<\/p>\n

A kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g legill\u00e9konyabb form\u00e1i a jelesnapi hagyom\u00e1nyok. Az esztend\u0151 jelesnapi szok\u00e1sai n\u00e9hol mai napig fennmaradtak vagy \u00e9ppen a fel\u00faj\u00edt\u00e1suk \u00f3ta \u00e9lnek. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a farsangi rozmaringol\u00e1s Nard\u00e1n \u00e9s Fels\u0151csat\u00e1ron, a farsangi maskar\u00e1z\u00e1s Olm\u00f3don, a mikul\u00e1sj\u00e1r\u00e1s Horv\u00e1tzsid\u00e1nyban \u00e9s m\u00e1sutt, a Luca-alakoskod\u00f3-j\u00e1r\u00e1s Horv\u00e1tl\u00f6v\u0151n, a betlehemez\u00e9s Nard\u00e1n, stb.<\/p>\n

Mind az anyaorsz\u00e1ggal, mind az ausztriai gr\u00e1distyei horv\u00e1tokkal \u00e1polt kapcsolatok fontosak, hasznosak a vasi horv\u00e1tok sz\u00e1m\u00e1ra. T\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9snek van hivatalos vagy f\u00e9lhivatalos testv\u00e9rkapcsolata mindk\u00e9t orsz\u00e1g horv\u00e1tjaival, adott telep\u00fcl\u00e9seivel.<\/p>\n

Az egyh\u00e1z a m\u00faltban \u2013 \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t \u2013 bet\u00f6lt\u00f6tt kult\u00fara- \u00e9s identit\u00e1s-meg\u0151rz\u0151 szerepe nem hanyagolhat\u00f3 el napjainkban sem. E t\u00e9ren sz\u00fcks\u00e9ges a min\u00e9l nagyobb t\u00e1mogatotts\u00e1g a t\u00f6bbs\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l: ak\u00e1r horv\u00e1torsz\u00e1gi papok befogad\u00e1s\u00e1val, ak\u00e1r csak a rendszeresebb horv\u00e1t egyh\u00e1zi kapcsolatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n