Béri Balogh Ádám

<< Vissza

 

Béri Balogh Ádám

Kuruc brigadéros

Hegyhátkisbéren (ma: Bérbaltavár) született 1665 körül.

Béri Balogh Ádám 1665 körül látta meg a napvilágot a Vas megyében található Hegyhátkisbéren. A brigadéros családja generációk óta fontos szerepet játszott a végvári harcokban, így a legendás katona szintén az oszmánok ellen, a Szent Liga 1684-ben kezdődő felszabadító háborújában kezdte meg pályafutását. A fiatalember hosszú ideig Csobáncon szolgált, majd Sopron és Vas vármegyében tevékenykedett mint főszolgabíró. Béri Balogh Ádám származása ellenére igen előnyös házasságot kötött, ugyanis 1690 körül a később hercegi rangig emelkedő Festeticsek leányát, Juliannát vezethette oltár elé.

A frigy eredményeként a Rákóczi-szabadságharc első időszakában Béri Balogh kétkulacsos politikát folytatott, ugyanis szíve a kuruc táborba vitte volna őt, apósa azonban mindannyiszor visszatérítette őt az udvar hűségére. 1703–05 között a Dunántúl számos alkalommal gazdát cserélt, ezzel összefüggésben pedig a férfi is többször pártot váltott; részben ez vezetett odáig, hogy Bécsben árulóként tartották őt számon, és 1710-es elfogása után kivégzése mellett döntöttek.

Egészen 1705-ig tartott, mire Béri Balogh Ádám végleg határozott jövője felől, ezután azonban Rákóczi egyik legkitartóbb és leghűségesebb katonája lett. Hadszervező kvalitásairól és bátorságáról híven tanúskodik az 1706 novemberében, Győrvár és Egervár között vívott ütközet, ahol a győztes lovasroham élén három fejsérülést szenvedett. A férfi 1707-ben Rabutin felvonuló csapatai felett is diadalmaskodott, sikerei és parancsnoka, Esterházy Antal kérése ellenére azonban a kuruc hadvezetés nem járult hozzá brigadérosi előléptetéséhez. Ennek fő oka valószínűleg Béri Balogh korábbi tétovázása volt, az ezredes azonban újra és újra tanúbizonyságot tett hűségéről, így például az 1708. évi trencséni kudarc után is kitartott Rákóczi mellett.

Miután a vereséget követő hónapokban a kuruc tisztikarból többen átpártoltak I. József (ur. 1705-1711) oldalára, Béri Balogh előléptetése „időszerűvé” vált, így 1708 szeptemberében a férfi már brigadérosként aratott győzelmet Kölesdnél az északra törő rácok ellen. Más hadvezérekhez hasonlóan azonban a későbbiekben Béri Balogh Ádám számára sem termett sok babér a labancokkal szemben: Esterházy Antal főseregeivel együtt ő is kiszorult szűkebb pátriájából, az 1710 őszén indított utolsó kétségbeesett dunántúli hadjárat pedig szintén nem hozott számára szerencsét. Szekszárd környékén a brigadéros egy főként rácokból álló hadoszloppal került szembe, miután pedig híres lova, Murza összerogyott, ő maga is a labancok fogságába esett.

Amikor elterjedt a hír, hogy a híres brigadéros az ellenség kezére került, a kuruc vezérkar minden követ megmozgatott azért, hogy kialkudja a katona szabadságát; maga Rákóczi is kísérletet tett a Pálffy Jánossal folytatott vajai tárgyalások során Béri Balogh Ádám megmentésére, ám ebben az ügyben sem a császári főparancsnok, sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra. A brigadérost a budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjában bűnösnek találta, a fejére kiszabott halálos ítéletet pedig 1711. február 6-án végre is hajtották. Az azóta eltelt 300 évben Béri Balogh Ádám legendává, az egyik leghíresebb kuruc brigadérossá nőtt, akinek emlékét a nép ajkán – és esetleg Thaly Kálmán tollából – született költemények, a róla elnevezett közterek és különféle intézmények mellett A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat is megőrizte.

<< Vissza

 

Skip to content

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás