Magyarország 106 százalékos teljesítéssel zárta a 2007-2013-as fejlesztési ciklust

betűméret növelése      nyomtatás      küldés email-ben
Magyarország 106 százalékos teljesítéssel zárta a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési időszakot, az operatív programok zárójelentéseit megküldte az Európai Uniónak - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken a fejlesztési ciklus gazdasági mérlegéről tartott konferencián, Budapesten.

Hozzátette: Magyarországra a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakra jelentős mennyiségű uniós forrás, 8700 milliárd forint érkezett, ennek okos és ütemes felhasználása kihívás elé állította az országot. Emlékeztetett: a fejlesztéspolitikai intézményrendszert többször is átalakították, a 2010-es kormányváltáskor áthelyezték a fejlesztéspolitikai súlypontot, 2013-14-ben az intézményrendszer hatásfokát tökéletesítették.

A módosítás előtt a kifizetések átlagban heti 5,5 milliárd forintot tettek ki, a fejlesztési ciklus végén a heti 200 milliárd forintot is elérték - tette hozzá.

Vitályos Eszter kitért arra, hogy a 2007-2013-as időszak kohéziós politikája az egyén szintjén is mérhető javulást hozott az életminőségben és az életkilátásban. Az eredmények között említette egyebek közt, hogy a támogatásokból megvalósult közlekedésfejlesztési beruházások révén a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma felére csökkent. A közigazgatásban uniós támogatás segítette a kormányablakok kiépítését, ami az államtitkár szerint igazi sikertörténet. Forradalmi előrelépésnek nevezte a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás területén elért eredményeket. Sikeres munkaerőképzési programok valósultak meg uniós támogatásból, a jó gyakorlatok pedig beépültek a hazai költségvetésből finanszírozott programokba is - tette hozzá.

Magyarországon a fejlesztéspolitikai kommunikáció sikerét mutatja, hogy felmérések szerint a válaszadók 67 százaléka hallott uniós társfinanszírozású projektekről, a megkérdezettek 88 százaléka szerint a fejlesztések pozitív hatással vannak a mindennapokra - mondta Vitályos Eszter, hangsúlyozva, hogy a 2007-2013-as fejlesztési időszak eredményei mellett a tanulságokat is le kell vonni, a kormány felhasználva a tapasztalatokat, a mostani fejlesztési időszakot még sikeresebbé kívánja tenni.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára előadásában hangsúlyozta: az előző támogatási ciklus uniós forrásainak fontos szerepük volt abban, hogy a fejlesztéseket az államháztartási hiány és az államadósság növekedése nélkül lehessen megvalósítani, miközben a munkahelyteremtést is támogatták. Nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarországon voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra az uniós források, a 2007-2015-ös időszakban 1000 forint forrásra 501 forint bruttó hazai termék (GDP) hatás jutott - mondta. Tavaly csaknem 2000 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki, míg az idén 2500 milliárd forint kifizetésével számolnak - ismertette. 

Az államtitkár szerint míg az előző kormány a legnagyobb kihívásnak a forráskeret lehívását tekintette, addig a polgári kormány már a fenntartható növekedést és a versenyképesség további javítását jelölte meg fő célnak. Ehhez arra van szükség, hogy a források minél nagyobb hányadát fordítsák gazdaságfejlesztésre, azaz hosszú távon is pozitívan hassanak a GDP-növekedésére - mondta. Hozzátette, hogy a mostani fejlesztési ciklusban az uniós pénzeszközök mintegy 60 százalékát fordítják erre a célra, szemben az előző ciklus 16 százalékával. 

Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos videóüzenetében hangsúlyozta: Magyarországon az uniós támogatások a közkiadások több mint felét teszik ki, a 2014-2020-as időszakban 25 milliárd eurót. A biztos üdvözölte, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és kiemelte a támogatások hatékony felhasználásának, az átlátható verseny és a hatékony közbeszerzések, a kis-és középvállalkozások támogatásának fontosságát.

Hangsúlyozta, a következő hónapokban kemény tárgyalások lesznek a következő pénzügyi időszakról, a kohéziós politika jövője és a támogatások attól függnek, hogyan kezelik és hajtják végre a fejlesztéseket a tagállamok. Nagyon fontos a határidőben történő, szabályszerű végrehajtás - emelte ki.

Michel Servoz, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának főigazgatója kiemelte, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) Magyarországon hozzájárult a munkahelyteremtéshez, képzésekhez. A főigazgató hozzátette, hogy a tagállamoknak a jövőben koncentrálni kell a rendszer egyszerűsítésére, stabil programok mentén a rugalmas reagálásra.

Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese elmondta: fontos az eredményorientáció erősítése a források felhasználásánál, a beruházások célzottabbá tétele, és üdvözölte, hogy Magyarországon efelé haladnak a dolgok. A főigazgató-helyettes szerint fontos az is, hogy a beruházási prioritások érintsék akár a migrációt is, és ne átmeneti szállásokra, hanem az integrációra költsék a pénzt, bár a kohéziós politikának ez tradicionálisan nem része. Kiemelte, hogy a határon átnyúló, regionális programoknak nagy jelentősége, európai hozzáadott értéke van, és eddig nem sikerült eleget elérni ezen a területen.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, az uniós csatlakozás sok pozitívumot hozott Magyarországnak, amely az értékközösségen túl gazdasági eredményeket is elkönyvelhet az egységes piachoz csatlakozással. A kohéziós politika sikeres volt, nagyban hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez.

Forrás: MTI
betűméret növelése      nyomtatás