Ezermilliárd forint uniós forrás a kötött pályás közlekedésre

betűméret növelése      nyomtatás      küldés email-ben
A kötött pályás közlekedésre mintegy ezermilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2022-ig, a 2014-2020 évekre szóló fejlesztési időszakban, a biztonságos forráselköltés érdekében a magyar kormány ezen a területen is túlvállalást készít elő hazai keretből - mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán a vasúti szakmai szervezet, a Hungrail Vasútakadémia rendezvényén, Budapesten.

Kiemelte: vasútfejlesztésben prioritást kap a transzeurópai törzshálózati (TEN-T) beruházások megvalósítása.

Fontosnak nevezte az államtitkár a közúti és a vasúti összekötést segítő intermodális csomópontok kiépítését a nagyobb városokban, a fővárosi elővárosi vasúti szolgáltatás javítását segítő beruházásokat, a korszerű gördülőállomány beszerzését.

Homolya Róbert felidézte, hogy a biztosító berendezés, a biztonságos közlekedést segítő vonatbefolyásoló rendszer, a GSM-rendszer, a forgalombiztonság, az internetes jegyértékesítés 19 projektjére mintegy 155 milliárd forintot, az állomási és vasúti 16 projektre 240 milliárd forintot, a TEN-T vasúti törzshálózat 7 projektjére 490 milliárd forintot, a TEN-T hálózat átfogó hálózati és elővárosi 10 projektre 228 milliárd forintot, egyéb vasúti és elővárosi 5 projektre 78,3 milliárd forintot, az intermodális csomópontok és városi közösségi közlekedés 9 projektjére 73,45 milliárd forintot, az egyéb városi jármű beszerzés 3 projektre 11,7 milliárd forintot, a vasúti fejlesztések előkészítését végző 7 projektre 9,23 milliárd forintot szánnak.

Az államtitkár szólt arról, hogy a MÁV-Start évi 140 millió utasából a fővárosi elővárosban mintegy 60 millióan utaznak vasúton, és szerinte ez a szám várhatóan növekedni fog a fejlesztések révén, a budapesti HÉV-ek MÁV-hoz kerültével.

A fejlesztések közül Homolya Róbert kiemelte, hogy a 7484 kilométer magyar vasúti hálózaton több projekt is megvalósul a nagyobb közlekedési sebesség elérésére, a tengelyterhelés növelésére, a villamosításra.

Példaként említette a transzeurópai törzshálózat egyvágányú szakaszán 169 kilométeren a kétvágányú közlekedés kiépítését, illetve a magyar vasúti pályán 426 kilométeren a 160 kilométer óránkénti közlekedési sebesség eléréséhez szükséges beruházást.

Homolya Róbert elmondta: az Európai Unióban dolgoznak a 4. vasúti csomag bevezetésén, amelyhez a hazai jogszabályokat is igazítani kell úgy, hogy az egyszerű, átlátható és a magyar vállalkozások számára a lehető legkisebb többletfeladattal járjon.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Hungrail elnöke szerint a vasúti vállalatoknak közös választ kell adniuk a kialakult munkaerőhiányra, a munkaerő-utánpótlásra, a vasúti alágazatban jelenleg 500, 2020-ig pedig további 2000 képzett szakember hiányzik, illetve meg kell állítani a munkavállalók elvándorlását.

A magasan képzett szakemberek biztosítása mellett közös fellépést tart szükségesnek a Hungrail elnöke a vasút versenyképességének javításában, a fejlesztések összehangolásában.

Pafféri Zoltán, a 2016 októberben alakult Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről elmondta, hogy törvényben hirdették ki a cég beszerzési szabályzatát, amely nyílt beszerzést tartalmaz, és nem szűkíti a piacot az EU-ra. A beruházás során előkészítik a tervezési, kivitelezési, beszerzési munkát, tendereket bonyolítanak le, a projektben 1 éves tenderezési, két éves tervezési, és három év kivitelezési időszakkal számolnak.

Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, a Hungrail személyszállítási bizottságának elnöke, a műhelyrendelettel foglalkozó munkacsoport vezetője elmondta, hogy a 2016 augusztusban hatályba lépett vasúti karbantartási NFM-rendelet módosítását kezdeményezik, ehhez javasolják az alapfogalmak egyszerűsítését, a szakember ellátottság biztosítását, a kárfedezet, a vasúti járművek időszakos vizsgálatának rendezését.

Fontos, hogy a szaktárca lehetőséget adott a szakmai párbeszédre, hogy a szabályozás minden érintett számára egyértelmű és teljesíthető helyzetet teremtsen, a végrehajtás ne terhelje meg aránytalanul az ágazat vállalatait - tette hozzá.

Forrás: MTI
betűméret növelése      nyomtatás