Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

<< Vissza

 

Kabos László

Színész, komikus

Sárváron született 1923. szeptember 28-án.

Kabos László, azaz Krausz László magyar színművész 1923. szeptember 28-án született Sárváron. Kabos László kezdetben kertész akart lenni, mert zsidóként a II. világháború alatt ez kedvezőnek bizonyult, mivel a mezőgazdasági munkásokat állítólag nem szállították el. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be Kőszegre, majd deportálták Mauthausenbe. Gyalog indultak útnak, mezítláb, facipőben, az Inn folyó partján, majd a Eisenerzi-Alpokban meneteltek. Amikor a lágert felszabadították az amerikaiak, 31 kilóra soványodott le, s flekktífuszt kapott.

Huszonöt évesen sikeresen lediplomázott. Eközben kezdett tanulni Bálint Lajosnál, majd először 1946-ban láthatták az emberek színpadon. További állomásai a Vígszínház és a Kamara Varieté voltak, majd egy fél évszázadot húzott le a Vidám Színpad tagjaként. 1948-ban szerezte meg diplomáját a Kertészeti Főiskolán. Ezután Bálint Lajosnál – a Nemzeti Színház rendezőjénél – tanult, aki ingyen foglalkozott vele. Verebes Károly is betanított neki néhány számot. Bálint Lajos a Koós művésznevet javasolta a Krausz helyett, de mivel Koós Olga már a Pódium társulatában játszott, így oldalági rokona, Kabos Gyula tiszteletére a Kabos nevet vette fel.

Az 1951-ben megalakuló Vidám Színpad alapító tagja lesz, ahol 1957-ig jószerével tréfákban, jelenetekben szerepel, jelentősebb önálló feladatot nem kap. Ekkoriban születik első magánszáma, a „Leszállították a tüzelőmet” című, amelyet a Magyar Rádió is felvesz. Az országos sugárzás és a Magyar Rádió igen magas hallgatottsága lehetővé teszi, hogy ismertsége minden korábbi küszöbértéket meghaladjon. Innentől fogva Szenes Iván sorra írja számára a jobbnál jobb számokat, mint például a „Fotoriporter”, vagy a „Turista” címűeket.

Újabb jelentős lépést az ismertség terén az 1957-ben induló lottójáték jelenti, amelynek ő lesz a reklámembere. A „megvette már az e hetit?” visszatérő mondattal jelentkezett reklámfilmeken, mint Lottó Ottó. „150 forintot fizetnek egy jelenetért, a pénznek bőven van helye, és népszerűsít engem is” – válaszolja azoknak a fanyalgó kollégáknak, akik a reklámfilmeket nem becsülik sokra. Az 1950-es évek végén még börtönbe is kerül több mint fél évre, ugyanis az ismert sztár botlása kapcsán a rendszer példát akar statuálni: aki vét a törvények ellen, arra szigorúan, talán a kelleténél is szigorúbban lecsap a törvény keze. „A vörös Kabos ittasan halálra gázolt egy nőt” – jelent meg egyes lapok szalagcímeiben. „Az igazság azonban az volt, hogy a Révay utca és a Dalszínház utca sarkán koccant egy nővel, akinek a homloka felhorzsolódott, mert beverte a visszapillantó tükörbe.

 Az első igazi nagy sikerét a Vidám Színpad kamaraszínházában, a Kisszínpadon Molnár Ferenc vígjátékában, a „Doktor úr”-ban (1957) aratja, ahol Puzsért alakítja. Első szériájában 900-szor játssza egyfolytában, majd pár év múlva felújítva, Kazal László rendezésében (1960) még háromszázszor megy, összesen tehát 1200 előadást csinál végig ebben az egy szerepben. De játszik Kállai István „Majd a papa” (1958), Nagy Endre – Kállai István „A miniszterelnök” (1961) című darabokban éppúgy, mint a „Legfeljebb elválunk” (1962), a ” Susmus ” (1963), a „Csacsifogat” (1964), a „Szegény kis betörő” (1967), „A nyolcadik osztály” (1967) című zenés kabaré-előadásban, vígjátékokban egyaránt, többnyire főszerepet. Ezeken kívül a Kamaravarietében gyakran napi három alkalommal is fellép. Budapest Varieté, Margitszigeti Majakovszkij Színpad, Béke-kupola , Fővárosi Nagycirkusz, a Zeneakadémia délelőtti műsorai mellett rengeteg vidéki fellépés adódik a magánszámaival. Egyik legnevezetesebb ilyen magánszáma a „Vazs megyei vagyok” címet viseli.

Több filmes szerepét is Kállai Istvánnak köszönheti, többek között a Majd a papa és a Veréb is madár című filmekben célirányosan neki írt szerepet. Karrierjének végén a Mikroszkóp Színpadon lépett fel többször. Főként kabaréjaiból és humoros magánszámaiból emlékezhetnek rá az emberek, a Rádiókabaré állandó résztvevője volt.

1972 és 1980 között havonta 32 alkalommal lépett fel, gyakran egy napon kétszer is, emellett rádiós és televíziós szerepléseket is vállalt, valamint a szilveszteri műsorokban és vidéken is játszott.

1979-es ausztráliai turnéjáról egy videó magnóval tért haza, a kazetták között Frank Sinatra One Man Show címá zenés-táncos műsorával. Feleségével úgy döntöttek, hogy ennek mintájára készítenek egy magyar műsort. A Vidám Színpadon mutatták be Kabos Show címmel 1984. december 6-án, a szerző Kállai István, a zeneszerzők Szenes Iván és Blum József voltak, utóbbi hangszerelőként is közreműködött. Kabos hófehér frakkban és cilinderben lépett színpadra a revüshow-ban, melyben egy húszperces rögtönzésblokk mellett dalokat és táncokat adtak elő, és díszvendég is fellépett Aradszky László személyében. A nyitószám Charles Kálmán, Kálmán Imre Amerikában élő fiának a szerzeménye volt. A show hanganyagát hanglemezen is kiadták, 1984 szilveszterére százezer példánynál is többet adtak el belőle. Szenes Iván és Bodrogi Gyula nyújtották át Kabosnak az aranylemezt. Országos turnéra indult, esténként 70 forint volt a gázsija. Az Egy férfi, aki nem akar című vígjátékban is fellépett. 75. születésnapján Göncz Árpád a Magyar Köztársaság tisztikeresztje kitüntetést adta át neki

Budapesten hunyt el 2004. szeptember 26-án.

<< Vissza

 

hu_HUMagyar
Megszakítás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás