Szlovén

A Vas megyei szlovénség őshonos nemzeti kisebbség a mai lakóhelyén. Őseik 550 körül érkeztek arra a területre, ahol a szlovén etnikum ma is él Szlovéniában és a határain átnyúló területeken. A szlovének megtelepedése a Kárpát-medencében tehát megelőzi a többségi nemzet államának kialakulását. Az új határok a szlovéneket elszakították etnikai tömbjüktől, így nagyobb részük már az Árpád-kor végéig beolvadt a magyarságba. A nyelvüket, etnikai öntudatukat megőrzők magukat és nyelvüket azóta is szlovénnek nevezik. A magyaroktól a tót, vendus-tót, vend neveket kapták, melyeket a trianoni békeszerződés (1920) előtt a szlovén szinonímájaként használtak, pejorativ értelmet ez után kapott.

A Szentgotthárd környéki szlovénség tehát már a magyar állam megalapításától kisebbségi helyzetben van. A történelem során megkülönböztetés nélkül osztozott a többségi (magyar) és a többi etnikum sorsában. A törökök a szentgotthárdi csata idején elpusztították falvaikat. A terméketlen terület túlnépesedése, a terület ipari fejletlensége, valamint az örökösödési jogszokás következtében már a 19. századtól idénymunkára kényszerültek. Az idénymunka volt megélhetésük jelentős forrása az 1970-es évekig. A megélhetési nehézségek miatt az 1900-as évektől sokan kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba, európai országokba vagy Magyarország más vidékeire költöztek. Az első világháború után lehetőségük lett volna az anyaországgal egyesülni, de a trianoni békeszerződés a Rába és a Mura vízválasztójánál húzta meg a határt, s így kilenc Szentgotthárd környéki szlovén község lakossága továbbra is Magyarországon maradt, kisebbségben.

A magyarországi szlovének többsége Szentgotthárdon, a hozzá csatolt Rábatótfaluban és hét környező településen – Felsőszölnökön, Alsószölnökön, Szakonyfaluban, Apátistvánfalván, Kétvölgyön és Orfaluban – él. A környék szlovén szellemi központja Szentgotthárd. A tömbön kívül eső szlovén szórvány található még Szombathelyen, Mosonmagyaróvárott és Budapesten.

A szlovén kisebbség Vas megye lakosságának 0,9 százaléka. Az őshonos nemzetiségek közül a legkisebb létszámú népcsoport, ennélfogva markáns globális gazdasági vagy társadalmi befolyást nem gyakorolhat. Regionális súlya azonban, a régióképzés intenzívebbé válásával egy időben, napjainkra potenciálisan jelentőssé vált. A megye számára a szlovén kisebbség szerepe a szomszédos Szlovéniával való kapcsolattartás szempontjából jelentős.

A szlovén népesség száma a hét Szentgotthárd környéki szlovén faluban 1990-ig csökkent, több volt a halálozás, mint a születés, és az elöregedés, elvándorlás volt a jellemző. A rendszerváltás után pozitív változás figyelhető meg. A lakosság száma stagnál. A fiatalok elvándorlása megszűnt. A népszámlálási adatokat a kisebbségi érdekképviseleti szervek becsült adatai egészítik ki. A magyarországi szlovének lélekszáma e szerint 5000 fő körüli.

A szlovénség lakóterülete aprófalvas, kedvezőtlen birtokszerkezetű, gyenge talajú, hiányos infrastruktúrájú terület. Egyik szlovén falu lakossága sem haladja meg az 1000 főt. Vasúti összeköttetése Szentgotthárdnak van, az autóbusz közlekedés gyér. A gazdaság adottságai Vas megyében itt a leggyengébbek. A keresőképes lakosság 80-90 százaléka ingázik szentgotthárdi üzemekbe, helyben 20-50 fő talál munkát intézményekben, szolgáltatásban.

A Szentgotthárd környéki szlovén falvak mind az ország egyéb részeihez, mind Vas megye egészéhez viszonyítva hátrányos gazdasági helyzetűek, amelyeket a kormány sokáig politikai okokból nem fejlesztett, az egészséges kommunikációs kapcsolatoktól (határátkelés, vasúti összeköttetés) pedig mesterségesen elzárt. A mostoha gazdasági helyzetből pedig éppen az élénk kapcsolatteremtés segíthetné ki, tekintve, hogy ritka értékű természetvédelmi területen fekszik, közel van a fejlett Burgenland és Szlovénia.

A foglalkozási összetételből következően a szlovének nagy többsége bérből él. A mezőgazdaságot, állattartást főleg a saját igények kielégítésére művelik. A szlovén gazdálkodók nagyobb része saját tulajdonú földön gazdálkodik. Tulajdonviszonyaik és jövedelmük megfelelnek a hasonló struktúrájú falvak átlagának. Szentgotthárd ipari struktúraváltása miatt azonban megnőtt a szlovén munkanélküliek száma is.

Megélhetést adó önálló gazdasági létesítményei a szlovénségnek nincsenek. Az erdészethez és a fafeldolgozáshoz kapcsolódik az apátistvánfalvi fűrésztelep. Újdonságként jelent meg az anyaországi segítséggel beindított gyümölcstermesztés, almafák telepítése, a termés aszalása. Elmozdulást a turisztikai beruházások hozhatnak, ami a három határon átnyúló Őrség – Raab – Goričkó Naturpark fejlesztéséből adódhat.

A szentgotthárdi ipari parkban működő külföldi érdekeltségű üzemek sok Rába-vidéki kvalifikált szlovénnek adnak munkát. Az Ausztriával és a Szlovéniával való gazdasági kapcsolatok regionális szinten kezdenek éledni.

Magyarországon érdekeiket a Magyarországi Szlovének Szövetsége, az 1994-ben megválasztott Országos Szlovén Önkormányzat és az 1994-ben, majd 1998-ban megválasztott tíz szlovén kisebbségi önkormányzat képviseli (utóbbiak Felsőszölnökön, Alsószölnökön, Szakonyfaluban, Rábatótfaluban, Apátistvánfalván, Kétvölgyön, Orfaluban, Szombathelyen, Mosonmagyaróvárott és Budapest XVIII. kerületében működnek). A Vas Megyei Közgyűlés Kisebbségi és Külügyi Bizottságában a többi három kisebbség mellett a szlovén is képviselteti magát. A szlovén kisebbségi vezetőkre nem jellemző a pártokhoz való kötődés.

A fővárosban tíz éve működik a Szlovén Egyesület, Szombathelyen két éve a Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület.

A Magyarországi Szlovének Szövetsége, a felsőszölnöki székhellyel működő Országos Szlovén Önkormányzat és a települési szlovén kisebbségi önkormányzatok közvetlenül tartanak kapcsolatot az anyaországi civil szervezetekkel, a szentgotthárdi főkonzulátussal és a budapesti szlovén nagykövetséggel.

A szlovéneknél is a család mellett az egyház játszotta a történelem folyamán a legnagyobb szerepet az anyanyelv ápolásában.

Hat óvodában (Apátistvánfalva, Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Rábatótfalu, Szentgotthárd) folyik szlovén nyelvű előképzés. Felsőszölnökön bővített nyelvoktató, a többi településen nyelvoktató típusú szlovén nyelvi képzés folyik az általános iskolákban. Középiskolai szlovén nyelvtanulásra a szentgotthárdi Vörösmarty Gimnáziumban van lehetőség. A pedagógus utánpótlást a szombathelyi főiskola Szláv Filológiai Tanszéke biztosítja, ahol szlovéniai lektor is működik

Mindegyik településen működnek kulturális csoportok: a felsőszölnöki bábcsoport, tánccsoport és vegyeskar, a rábatótfalui asszonykvartett, Korpics László és zenekara, az apátistvánfalvi és a szentgotthárdi asszonykórus, a szentgotthárdi Nindrik-indrik színjátószócsoport.

Minden szlovéneklakta faluban van könyvtár. 2000. ősze óta a Muraszombati Területi Könyvtár bibliobusza háromhetenként átjár Felsőszölnökre, Szentgotthárdra és Apátistvánfalvára.

Szentgotthárdon szerkesztik – helyi nyelvjárásban és irodalmi nyelven – a kéthetente megjelenő Porabje című lapot, amelynek kiadója a Magyarországi Szlovének Szövetsége. A Szövetség és az Országos Szlovén Önkormányzat összefogásával 2000. június 23. óta heti 8 órában sugároz helyi frekvencián a szentgotthárdi szlovén rádió, a Radio Monošter.

A rádió a magja az 1998-ban megépült Szlovén Kulturális és Információs Központnak. Ugyanabban az évben nyílt meg a Szlovén Köztársaság Főkonzulátusa is Szentgotthárdon.

A szlovén kisebbség kapcsolata az anyaországgal érdekképviseleti szerveiken, kulturális csoportjaikon keresztül és egyéni rokoni, baráti kapcsolatok révén rendkívül sokoldalú. Az emberi és kulturális kapcsolatokon túl gazdasági kapcsolatokra is szükség lenne. A többség szorgalmazhatná és támogathatná magyar-szlovén közös vállalkozások beindulását a Szentgotthárd környéki szlovén falvakban. A munkaerő helyi foglalkoztatásával, a munkahelyen a szlovén nyelv használatának a lehetőségével a Vas megyei szlovének identitástudata is erősödne, asszimilálódásuk lelassulna.

További információk itt találhatóak.

Skip to content

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás