Íme, az idézet az említett futballmagazinból:
Csertői lemondását követően elég tanácstalan volt a zöld-fehér labdarúgó vezérkar. Marasztalták, s kérték más napig gondolja át, de nem változtatott véleményén. Két név merült fel azon az estén, s nagyjából mindenki egyetértett abban, hogy Róth Antalt kérik fel, aki hétfőn szeptember 14-én eljött Szombathelyre. Huszonnégy órát kért, másnap kedden közölte, elvállalja a megbízatást. Még aznap a szurkolói ankéton Tóth Miklós menedzser bejelentette, Róth Antal az új vezető edző, aki másnap áll munkába. Sőt, azon a napon már Szombathelyre is költözött. Másnap az első csapat öltözője előtt szálltam ki a kocsiból, s erőteljes beszédre lettem figyelmes. Kiderült, az egyébként mindenfajta feltűnést és szereplési vágyat mellőző szakembert hallottam.
Mi különbség az amerikai és magyar ember között? – kérdezte. A választ ő maga adta meg, miszerint az amerikai ember győzelemre születik, a magyarok jó része pedig vereségre. Nos, ti is alkalmasak vagytok a győzelmekre, ettől a pillanattól kezdve ez járjon mindenki fejében. Ez persze sajnos nem azt jelenti, hogy minden meccset megnyerünk, de erre kell törekednünk, ezért kell mindent megtenni. A ZTE elleni bajnoki előtti találkozásunkkor megemlítem, hogy akaratlanul hallgattam bele a székfoglalójába.
- Senki sem hiszi el rólam, hogy fel tudom emelni a hangomat, inkább visszahúzódó, nyugodt természetű ember vagyok – válaszolta. Persze recept nincs, mindig azt kell alkalmazni, ami eredményre vezet. Amivel hatni lehet a játékosokra.
-Érkezése ugrás volt az ismeretlenbe?
-Korántsem. Érdekességként említem, hogy születésnapomon jártam itt először edzői kinevezésem előtt. Az elmúlt évek a Haladás labdarúgásáról szóltak, először a nehézségekről, utána három évig a sikerekről. Az NB II-ben kétszer végeztek a pályán elért eredmények alapján az első helyen, újoncként pedig bronzérmet szereztek. Ezekről az egész ország tudott, beszélt. Dobánnyal együtt játszottam, Vörös Csabával ellenfélként találkoztam. Csaba arra is emlékszik, hogy egy Haladás-Pécs meccsen az én fejesgólom döntött javunkra. Még régebbről: ki ne emlékezne a hetvenes évek Halmosi, Farkas, Kulcsár középpályás triójára.
- Milyenek voltak az első lépések?
- Sok idő nem volt a részletes ismerkedésre, hiszen sorra jöttek a mérkőzések, nem nagyon lehetett változtatni. Nem voltak rosszak a benyomásaim, a játékosok vevők az én módszereimre, ám sajnos már az első edzésen elveszítettük a házi gólfelelőst, Keneseit. Tudtam, hogy itt mindig van néző, ám mégis jóleső érzés számomra az, hogy a szurkolók a nehézségekben is a csapat mellett állnak. Az eredményeket illetően hiányérzetem a Kecskemét és a Honvéd elleni döntetlen, valamint a Vasas elleni vereség. Utóbbi meccsben egyáltalán nem volt benne az, hogy kikapunk. Rajtunk most eredménykényszer van, mindig győzni akarunk, az meg csak álom, hogy jól is játszunk és nyerjük is. Utóbbi lenne jelen helyzetünkben a fontosabb. Ehhez viszont az kellene, hogy egál helyzetben jól döntsenek a játékosok, a végeredményt illetően ez a legfontosabb.
- Mi a véleménye a fiatalokról?
- Sok tehetséges gyerek van itt, de őket egyik napról a másikra nem lehet a mélyvízbe dobni, én a fokozatosság elvét követem. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy emberi sorsokkal játszunk.
- Nehéz tavasz elé néz a csapat?
- Előtte még jó lenne a hátralévő meccsen eredményesen szerepelni, utána jöhet a pihenő, majd a nagyon kemény felkészülés. Tényleg nehéz lesz, hiszen a sok meccset játszunk majd idegenben. Ám, ha mindenki összefog, elkerülhetik a viharfelhők a Rohonci utat.
A távozó edző tömören válaszolt
Májusban megjelent számunkban Csertői Auréllal az újonc csapat dobogóig vezető útjáról, a csapatnál lévő konfliktusairól, szurkolókról és a játékvezetőkről beszélgettünk. Nos, az őszi kudarcsorozat után a korábbi sikeredző felajánlotta lemondását. Igyekeztek marasztalni, de nem változtatott elhatározásán. Jó pár hét eltelte után megpróbáltuk megszólaltatni, de nem sikerült. Tóth Miklós menedszer közreműködésével a Haladás Futballmagazin szerkesztője az alábbi kérdéseket tette fel e-mailben.
-Hogyan telnek futball nélküli napjai, mennyire figyeli a Haladás eredményeit? Elképzelhető, hogy januártól új csapatnál dolgozik?
- A májusban megjelenő futballmagazinban az edzői ars poetikáról feltett kérdésre az alábbiakat válaszolta. – Szerintem, nincs ilyen. Ha nincsenek a csapatban igazi vezérek, akkor az edző nem tud csodát csinálni. Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy egy csapat legyen stabil és fegyelmezett. Ha védekezünk, akkor mindenkinek van, legyen dolga. Az egyéni képességekre, kreativitásra akkor van szükség, ha nálunk van a labda. Ilyenkor lehet – ahogy mondani szokták – alkotni, de ekkor is a csapat érdekeit kell, szabad figyelembe venni.
Nos, akkor is a csapat érdekeit tartotta szem előtt, amikor vette a kalapját? Nem érezte úgy, hogy a süllyedő hajót nem hagyhatja el a kapitány?
- A bronzéremig vezető útról a legutóbbi számban volt szó. Szükséges lenne a lemondásig eltelt őszi időszakot is értékelnie. Ahogyan a kispadról, majd eltiltása miatt a lelátóról látta. Esetleg csalódott egyes játékosokban?
- A lemondás egyetlen okaként az látott napvilágot, hogy így tud segíteni az akkori helyzeten, Hogyan látja, az eddigi eredmények alapján ez sikerült?
Nos – ugyancsak Tóth Miklós közvetítésével – az alábbi tömör válasz csupán órákkal előbb érkezett, mint az a hír, miszerint Csertői lett a Kecskemét vezető edzője.
Nagyon jól éreztem magamat Szombathelyen, hiszen a Haladással bronzérmet szereztünk. Az őszi meccsekről nem kívánok nyilatkozni. Valójában többet nem is vártunk, hiszen több kollégánk próbálkozott ezzel, de ők sem jártak sikerrel. Sőt értesüléseink szerint Csertői a csapattól sem köszönt el, akkor mi meg mit várhattunk.
Régi igazság, hogy a győzelmeket nem kell megmagyarázni, a bronzérem magáért beszél. Ez a Haladás legnagyobb eredménye. Ám az őszi, vártnál gyatrább szereplésről annak, akinek naponta együtt kell lélegeznie, dolgoznia a játékosokkal illene többet mondania. Mert biztosan közrejátszott a gyengébb menetelésben az Európa Liga, amely időt rabolt el a felkészülésre szánt hetekből. De lehetett más is, amire a választ csak a mindenkori vezető edző tudja megmondani. Nem tette. Így aztán mindenki maga dönti el, milyennek raktározza el magában az ujonc Haladás második évének első néhány mérkőzését. Köztük a Videoton elleni bravúros győzelmet és az akkori nem futballpályára illő eseményeket. (Emlékeztetőül: Csertői a két kispad között megrúgta a székesfehérváriak másodedzőjét, Bódog Tamás, azért tiltották el.)
A fentebb már említett májusi futballmagazinban, beszélgetésünk végén Csertői azt mondta, az edző személye nem fontos, a csapatot viszont minden dicséret megilleti.
Nos, a csapat – mármint a Haladás – 1936-os bemutatkozása óta az 55. szezonját kezdi a mindenkori első osztályban. Ez viszont tény, amely mindenkitől megérdemli az elismerést.
Győzelem és könnyek
Szombaton a 2010/2011-es idény első tétmérkőzésen búcsúzott a Haladástól Róth Antal. A találkozó előtt a többségi tulajdonos önkormányzat nevében dr. Czeglédy Csaba Szombathely alpolgármestere, a Haladás nevében Tóth Miklós klubigazgató, a szurkolók képviseletében pedig Keringer Zsolt és Márkus Szabolcs köszöntötte az utánpótlás válogatott élére kinevezett, s ezért távozó vezető edzőt. A csapat – főleg a második félidőben látottak alapján – mindent megtett azért, hogy szép legyen a búcsú. A zöld-fehérek ugyanis 1:1-es félidő után 2:1-re verték a Pápát, a szurkolók vastapsa így a csapatnak is és a szakvezetőnek is szólt. A mérkőzés után az öltözőben Róth Antal külön elköszönt minden játékostól, megköszönte az eddigi közös munkát, majd könnyeivel küszködve hagyta el az öltözőt. A folyosón Tóth Miklóst és Vörös Csabát ölelte át a láthatóan elérzékenyült, elköszönő vezető edző.
Róth Antal 1960. szeptember 14-én született Komlón, a Mázaszászvár, aztán a Pécs, majd légiósként a holland Feyenoord focistája volt. Szerepelt a serdülő, ifjúsági, utánpótlás és felnőtt magyar válogatottban is. Utóbbiban - 1983 és 1989 között - 29 alkalommal, ott volt az 1986-os mexikói világbajnokságon is. Edzőként dolgozott Pécsett és az utánpótlás válogatottnál is, a Haladás irányítását tavaly ősszel a hetedik forduló után vette át. Munkájával a tulajdonosi kör és a szurkolók is elégedettek voltak, mindenki sok sikert kívánt neki a magyar utánpótlás válogatott élén is.
Bodor Ferenc