A híres Mészáros-festőfamília leszármazottjának, Mészáros Szabolcsnak a képei méltó helyet találtak maguknak a szombathelyi képtárban. A kiállítás a fiatal életmű nagy ívét öleli fel, ezért szembetűnő az egyes ciklusok közötti különbség. A portrék, a csendéletek és a szociografikus indíttatású képek mellett jelentősek az impresszionista hatásokat működtető tájképek.
Török Ádám
„Ami leginkább megfog, ami a címe is a kiállításnak, Áramlás, tehát ezek a vizek, ez megmozdul, tényleg itt a szemem előtt, de a figurális képek, az összes többi társadalmi jelenség, meg portrék. És a másik, ami a legfontosabb, a csendéletek, amiket imádok, ez ételekről készített csendéletek.”
A kiállítás gerincét alkotó legnagyobb ciklus az áramló vizek ihlette tájképek; amelyek leginkább a szimbolikus jelentésalkotásban érdekeltek. Ezek a művész személyes élményeinek, „életfolyamának” reprezentációiként tárulnak a műkedvelők elé.
Mészáros Szabolcs festőművész
„A főszereplők ez az ún. vizes képeim, patakokat, csobogókat, kisebb ereket, csermelyeket ábrázoló tájképek tulajdonképpen. Az absztrakció és a figuratív természetábrázolás úgy kapcsolódik össze, hogy ezeket a valós és valósághű képeket absztrakt gesztusok segítségével szeretném megidézni. Tulajdonképpen az volna célom, hogy tényleg közel menve egy absztrakt, elvont képfelület lát, és hátralépve összeáll egy vízió.”
A képek a tematikus sokszínűség ellenére is hasonlóságot mutatnak és izgalmas feszültséget teremtenek. A viszonylag szigorú határok közé zárt színek és formák kiutat keresnek maguknak az ábrázolt világból. Az érzelmi momentumoknak ez az öntörvényű kitörése teremt egyedi élményt a kép nézői számára. Az Áradat című kiállítás alighanem a változó hatások áradatában sodródó tehetséges festőművész eddigi pályájának sokatmondó összefoglalása.
Bartkó P. Szilveszter