A közel egy évtizedes múltra visszatekintő magyarszombatfai esemény nem csupán fazekasvásár. A közösségi emlékezet emblematikus tere, hiszen a településen a földművelés és az állattartás mellett még 100 éve is jószerivel minden család megélhetését a fazekasmesterség biztosította. A faluban ma már csak kevesen élnek agyagedények készítéséből és árusításából, így a vásár hivatott emléket állítani a tradíciónak. Sőt, többet tesz ennél. Bizonyítja, hogy a fazekasművészet ma is élő hagyomány.
.jpg)
V. Németh Zsolt államtitkár:
„Kodály Zoltán mondta, hogy az elődök kultúráját nem lehet megörökölni. Az nagyon hamar elillan, ha újra meg újra minden nemzedék meg nem szerzi magának. Hát ezt az újra meg újra megszerzést támogatja ez a rendezvény is..”
Az agyagedények a folklór nagyon fontos részét alkotják. Hiszen ahogyan a népi anyagi kultúrában valamennyi mesterség, a fazekasművészet is megalkotta a saját tájra, közösségre, világlátásra jellemző egyedi formákat és stílusjegyeket.
.jpg)
Laczó László polgármester, Magyarszombatfa
„A szándék az volt, hogy az egykori ősi mesterséget megmentsük, fejleszteni segítsük. Segítsünk abban, hogy szakmailag a mesterek megújulhassanak, s ehhez szükséges, hogy más vidékek fazekasai is találkozhassanak, akik a formákat nem vehetik át, de mesterfogásokat igen. A mesterséggel kapcsolatos ismereteket kicserélik. Így gazdagodnak.”
A rendezvényen ősi és jelenkori művészeti formák, különféle ellesett és kiötlött alkotói felfogások találkoztak egymással. Kitűnő alkalom volt ez a mesteremberek eszmecseréjére.
„Teljesen más színhatást hozott ki, amivel egyébként még tovább lehet próbálkozni, akár úgy is, hogy magasabb fokot adok neki. De meghagyva a játékot, hogy nem egyenletesen. Fás kemencével szokott lenni. Olyan hatása van, hogy elkapja a füst az egyik oldalát, a másikat meg nem.”
Persze, nem tudhat mindenki „sárból teremteni”; így a laikus látogatók beérték azzal is, hogy megcsodálhatták és megvásárolhatták az összesereglett fazekasok portékáit, maguk is próbálkozhattak az alkotással, vagy megízlelhették az agyagfazékban rotyogó babgulyást. /innentől lefedve a tűzben rotyogó fazék képével/ Ez utóbbi különös élmény, mert mint mondják, az agyagedényben készült ételnek nincsen párja.
.jpg)
Lévai Gábor fazekas, Debrecen
"Főzőedényeket készítek, amiket sütőben vagy kemencében lehet használni és egészen másfajta ízek jönnek elő, más hangulatot adnak a főzésnek.”
A valaha 200 embert foglalkoztató magyarszombatfai kerámiagyár bezárása óta a helyiek megélhetése nem könnyű. Ezért a rendezvénynek a fazekasmesterségen kívül az őrségi pálinkák, a helyi látnivalók és a falubeliek vállalkozókedvének népszerűsítésében is fontos szerepe van. Még ha a község felvirágzásához kevés is ez, az biztosan állítható, hogy a fazekasvásárnak köszönhetően a gerencsérek múltja egyre inkább újra a falu jelenévé válik.
Bartkó P. Szilveszter
